A napokban nem kevés hó hullott, így aztán a gyakorlatban is kiderülhetett, mennyire élhető város, mennyire green city Miskolc a jelenlegi állapotában. Az ugye nem kérdés, hogy egy élhető, zöld város, amelynek közlekedése fenntartható, minden időjárási körülmények között fokozottan figyel a kerékpáros közlekedés lehetőségének biztosítására, hiszen a hivatásforgalmi kerékpáros közlekedés részaránya a város közlekedési munkamegosztásában csak akkor nőhet igazán, ha valóban el lehet jutni munkába, iskolába, vásárolni — vagy éppen moziba bringával. Igen, télen is.
Nézzük, hogy sikerült biztosítani a kerékpáros közlekedés feltételeit!
Tapasztalataink elszomorítóak
Kerékpárútnak látszó tárgy
Lassan két hete a nagy (január 13-14-i, péntek-szombati) havazásnak, közben szétnéztünk a városban és lőttünk néhány képet.
Általánosságban megállapítható, hogy a kerékpárosok nem (vagy legalábbis nem egyedül) mostohagyerekek: a gyalogos közlekedés körülményei sokfelé azóta is ugyanolyan elképesztőek, mint kerékpárosoké.
De foglalkozzunk a kerékpározás feltételeivel!
Kerékpárút? Vége, nincs tovább!
Itt van mindjárt posztunk címképének helyszíne, ahol az Arany János utca úttestébe csatlakozik a Corvin utcai jelzőlámpás csomóponttól idáig vezetett és kerékpárútként kitáblázott etvasz.
A képen jól látszik, hogy az úttestet sikerült szépen megtisztítani, valamennyire a kerékpárutat is (amelynek optikai képe erősen járdára hajaz, és használják is a gyalogosok). A kerékpárút a Mártírok háztömb szervizútjának csatlakozásánál van kivezetve az Arany János utca úttestére. De lám csak, itt a kerékpárút nem átjárható. Sikerült ráhalmozni egy csomó havat. Vajon akik itt dolgoztak, tudták egyáltalán, hogy mi lenne a dolguk? Vajon kaptak valamilyen eligazítást?
A félretervezett bringagyász visszanyal
Amikor az ÉMOP-projektben finoman szólva is érdekes megoldásokkal vitték végig a kerékpárforgalmi nyomvonalat, a Kerékpáros Miskolc Egyesület folyamatosan felhívta a figyelmet a leggázabb megoldásokra.
Az egyik ilyen az Arany János és a Corvin utcák csomóponti forgalmi rendjének természetellenes kialakítása.
A megvalósult kialakítás
Ehelyett mi egyszerűbb, természetesebb megoldást javasoltunk.
A Kerékpáros Miskolc Egyesület javaslata
Ábrára vittük, hogy mennyire konfliktusos a megvalósult kialakítás, és milyen lenne a mi javaslatunk. Ám ez a beruházót, közútkezelőt nem érdekelte, az átadáson elhangzott ígéretek ellenére a legfontosabb hibajavítások, közöttük ennek a csomópontnak az átalakítása máig nem történt meg.
Konfliktusmezők természetellenes kialakítás esetén
Konfliktusmezők a korszerű tervezési elvek alkalmazása esetén
De mi köze ennek télhez-hóhoz?
Nézzétek csak meg alaposabban az ábrákat!
Szépen látszik, hogy a megvalósult kialakítás elég nagy új kerékpáros közlekedési felületet hozott létre, ez új hóeltakarítási, síktalanítási igény is.
Az általunk javasolt megoldás esetén a Szemere utca felől a Tiszai pu. felé haladók úgy vezethetők, hogy egyetlen négyzetcentiméternyi plusz hóeltakarítási igény sem merül föl. Az ellenkező irányban új igény a rövid, egyirányú kerékpárút megtisztítása, de ez sokkal kisebb felület, mint a másik megoldásnál, és olyan helyen van, ahová egyébként sem deponálnának máshonnan eltolt havat.
Látható: azzal, hogy rossz megoldást választott, a város a téli üzemeltetési feladatait is fölöslegesen nehezítette.
Még izgalmasabb kérdés, hogy az Arany János utcai egyedi eset, vagy általánosan jellemző?
Úgy tűnik, hogy eléggé tipikus. Bármerre is mentünk a városban, a kerékpárutak, gyalog- és kerékpárutak átvezetéseiben mindenhol azt tapasztaltuk, hogy ha meg is volt tisztítva a zebra járdakapcsolata, a havat minden esetben a kerékpáros közlekedésre épített felületekre halmozták fel, teljesen ellehetetlenítve a kerékpáros közlekedést.
Tavaly a városi balesetmegelőzési bizottsággal közösen kértük a várost, hogy a balesetek után tegyék biztonságosabbá a Penny parkoló becsatlakozását. A város nem, de most a hó segített: itt aztán nem jut el bringás az útcsatlakozásig, így ugye baleset sem érheti…
Amikor több napos késéssel nagyobb lendületet vettek a munkák, szervezésük, a prioritások akkor is furcsák voltak.
Miközben például több helyen a belvárosban a járdák még mindig alig voltak járhatók, mert nem volt hová tenni a havat, az időközben elrendelt szmogriadó ellenére dízeltraktorok végeztek látványos, de kevésbé hasznos, fontos munkát: olyan területekről gyűjtötték össze a havat, ahol elfért volna (pl. forgalom elől elzárt területek, parkolók széle) — mindezt a legnagyobb csúcsforgalomban dugókat okozva, tovább rontva a levegő minőségét.
Csütörtök délután fél négy…
A kerékpárutakat is elkezdték letolni, ám az átvezetésekről mintha tudomást sem vennének az illetékesek.
És akkor még mennyi mindennel nem foglalkoztunk, például az Andor–Görögszőlő–Szarkahegy tengellyel, amelynek tárgyában a városháza illetékeseinek írt e-mailünkre több mint egy hét alatt sem sikerült választ kapnunk.
Szerinted?
Vajon jól látjuk-e a dolgot? Egyetértesz, meg tudod erősíteni a posztban olvasottakat? Vagy pontosan az ellenkezőjét tapasztaltad?
Szeretnénk minél pontosabb képet kapni a hófrászról, ezért a segítségeteket kérjük!
Töltsétek ki google kérdőívünket, osszátok meg velünk, hogy hogyan éltétek meg a hóhelyzetet!
És persze várjuk fotóitokat is, az info@kerekparosmiskolc.net címen, amelyeket majd a sargafestek.hu-n teszünk közzé.!